Amikor buszra szálltunk, hogy azzal kimenjünk a vasútállomásra, még mérhetetlenül tele voltam kíváncsiságvággyal.
Megvettük a jegypénztárban a jegyeket és pár perc múlva a peronon már a csikorgó kerekeket nézhettem, amit azok begördülnek az állomásra...
Helyet foglaltunk - Anyu intésére, miszerint ülve kell utazni és nincs járkálás a vonaton, kivéve egyedül a kalauznak van joga mászkálni az ülések közt -, s kezdetét vette egy hosszú és mérhetetlenül unalmas vonatozás!
Néha, azért volt némi, érdekes látnivaló az ablakon keresztül...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése