Lázas késülődés helyett, lázas utazás vette kezdetét...
Szinte mindig pénteken délután leszek beteg, ahogy ma is, amikor nincs már orvos, akihez tartozom,vagy szabadságon van, vagy a legjobb, amikor ünnep van.
Anyu még dolgozott, amikor Apu közölte vele telefonon, hogy levisz a dokihoz, mert belázasodtam, 38,6 ⁰C!
Anyunak égnek állt a haja is, mert ha ezt már Apa mondja, akkor biztosan nem vagyok jól.
A szerdai strandoláson újítottam be valószínűleg, ezt a vírusos fertőzést, de a kimenetelét még nem tudjuk.
Lázcsillapítás után, (37,2 ⁰C) mintha kicseréltek volna! Ugráltam, viccelődtem, - még az étvágyam is megjött, betoltam 3 db túró rudit - Anya is megérkezett közben, aki nem is akart hinni a szemének...
Úgy döntöttek útnak indulunk, persze gyógyszertárral felszerelkezve.
A Váci úton jártunk, már majdnem az Árpád-hídnál, amikor öklendezni kezdtem és minden, de minden kijött belőlem :(---- tejtermék
Anyuék átöltöztettek, Apu lemosta az ülésem és kitakarította az autót.
Gyorsba beszereztünk egy palack, hideg Coca-Colát, amit kortyonként ihattam, persze a szénsavat kikevertük belőle. Húúú, de finom :)
Még Törökbálinton sem jártunk, de álomba zuhantam, teljesen kimerülve.
Izzadtam.... , de sajnos nem a nagy melegtől, a hőmérsékletem kezdett újra emelkedni, Anyu ismét átöltöztetett száraz ruhába bújtatott, útközben szájon át kaptam lázcsillapítót.
Már Győrt is elhagytuk, sajnos csak rosszabb lett, de a lázon kívül semmi más tünetet nem produkáltam.
Anyu ölelt engem, egy parkolóban álltunk meg, a karjaiban pihegve alcsiztam. Kaptam egy kúpot is, ami 15-20 perc múlva hatott is és így aludtam végig az egész utat Deggendorf-ig.
Apu ismerősinél nyitottam csak ki álmos szemeimet, amikor megállt az autó.
Egy ottani vörös macs, a kegyeimbe férkőzte magát, de ottmaradt a helyieknek Mr. Garfield :)
Egy kávézóban megreggeliztünk, itt lett Anya nagy kedvence és slágere egész hétre :) az Apfeltaschen.
Még egy gyors reggeli bevásárlás is belefért, hogy minden klafful menjen a hétvégére, de hamar a gyógyszertár felé vettük az irányt utánpótlásért, mert ismét kezdett melegedni a homlokom.
Szerencsére már csak, napi 2× szökött fel csak a lázam este, és hajnalban, étvágyam viszont nem igen volt, így hamar elhagytam a feleslegesnek nem mondható kilóimat!
Sokat ittam és itattak Apuék, és mindenben a kedvemben jártak, főleg, ha valami kajcit kiejtettem a számon, de a gyerekeket, akit ott laktak a közelben kerülnöm kellett.
A pacikat viszont nem! Apu őket mutatta be elsőként, Rattiszell-ben nekem :)
