2011. Indián nyár

Érik a szőlő

 Érik a szőlő

(népdal)

Érik a szőlő, hajlik a vessző, bodor a levele.
Két szegénylegény szántani menne, de nincsen kenyere.

Van vereshagyma a tarisznyába', keserű magába',
Szolgalegénynek, hej, a szegénynek de kevés vacsora.

Zörög a kocsi, pattog a Jancsi, talán értem jönnek,
Jaj, édesanyám, szerelmes dajkám, de hamar elvisznek.

Kocsira ládám, hegyibe párnám, magam is felülök,
Jaj, apám, anyám, kedves szülődajkám de hamar elvisznek.

Huncut a gazda, nem néz a napra, csak a szép asszonyra,
Huncut a vendég, mert mindig innék, ha vóna', ha vóna'.

Lógó szőlőfürt

Két lépésben építettük fel a szőlőfürtöt...
Délelőtt felvágta Anya a lila színű papírcsíkokat, én feleztem és harmadoltam őket ollóval.
Na, ez után jött a kis karikák ragasztása, amit elég hamar meguntam, mert nagyon hosszadalmas volt és kissé uncsi is...

Egy kis alvás, mikre képes...
Újult erővel vágtam neki, a második lépésnek :)
Délutánra maradt a szőlőszemek egymáshoz illesztése, amit már pikk-pakk összeragasztottam Anyuval.
Anya kivágott még zöld színű papírból levélformákat, amit én fűztem fel egy nagyobb tű segítségével a fürtre. A cérnaszál, egyben a szőlő dísz logókája is volt :)
Az ágyon fekve gyönyörködtünk, ahogyan a plafonon himbálódzik a felakasztott szőlőfürtös függő díszünk :)
Ezután már csak egy fürt szőlő hiányzott, hogy a délutáni csemegémet szemezgessem...

Szüretes

Csanádi Imre: Szüretes

Szőlő érik, vessző hajlik,
levele tarkul, víg nesz hallik.
Gazda, gazda, mossál kádat,
szüretelőid várton-várnak! 

Pántos puttony hadd forogjon,
poharunkba must csurogjon,
rézbográcsban hús rotyogjon,
jószagú gőze göndörödjön.

Szerencs kérdése

Korábban már játszottunk, olyat Anyuval séta közben, hogy ÉN merre szeretnék menni. Egyenesen, jobbra, vagy balra, esetleg forduljunk vissza.
Ezt szeretem játékom közben, még a Papát is elküldtem simán, a múltkor, a másik irányba :)
Szeretek dobó kockázni, pláne ha, ilyen szuper dolgokra is késztet minket, mint egy egyszerű séta megspékelve...

Anyu nemrég találta ezt a játékot, a FamilyFun oldalán és be is iktattuk a mai sétánkba :)Bár nem mondhatnám, hogy teljesen ÉN irányítok, mert arra megyünk, amerre a kocka mutatja. Meg aztán Anyának is átadtam a dobási lehetőséget, így a szerencse irányított minket :)
Sétálós dobókocka

Készül a dobókocka

Balszerencse

Előzmények

Az, úgy történt, hogy...
A legutóbb, amikor a Mamáéktól jöttünk haza, valahol Valkó környékén, egy buta (FEKETE) macska, - aki nem nézett körül, mielőtt elindult volna - beszaladt az autónk alá, úgy hogy megállni sem volt esélyünk sem :/
Ennek kampec...
A babona szerint, ha át megy az úton előtted egy fekete macska, akkor balszerencséd lesz.
De ez a macsesz, nem csak átakart szaladni előttünk, hanem meg is halt alattunk.
Húúú, de szörnyű!
Hazaértünk és elkezdtünk kipakolni közösen az autóból, amiket vásároltunk.
Apu ép egy nagy csomagot hozott be, amikor érezte, hogy a szemüvegéből a lencse elszabadul és fejest készül ugrani a konyha kövére...
Apu sajnos nem tudta elkapni, a levegőben a szemüveglencsét és ripityára tört az egész...
Apu új szemüvegének és is nagyon örültem, mert amíg üveg volt benne én is kipróbálhattam és pózolhattam benne :)

Sesame Street: The Alphabet With Elmo

Kerek ablakok kerültek, a szomámba

Elkészült a bunkeremnek a csodálatosan szép és új elválasztó ponyvája, amit Anyuval már korábban már megvásároltunk.
Réges-régen valamikor tavasszal az IKEÁ-ban a Fynd részlegen Anyu ráakadt két darab KUSINER hálós kosár teteje, amit fillérekért vásárolt meg. Gondolta, hogy később biztosan jó lesz majd valamire :)
Papának hála, olyan ügyesen belevarrta a  tetőket ablaknak, az anyagba, hogy tényleg pompás lett!

Igaz, ez a hab lett volna a tortán (a hab pedig, ha Apu kitapétázza újra és kifesti a szobámat), de nem vártunk addig Anyuval.
Kitakarítottunk reggel, az összes polcomról letöröltük a port, felporszívóztunk és felmostunk. Én még segítettem a pakolásban is, le és vissza fel...
Anya kivasalta szépen, a bunker függönyét...
...és tá-tám! :)
Jó, jó, tudom még a szobámra vár egy nagyobb renoválás, de játszani, letépett tapéták mellett is lehet :)

Dőltünk, borultunk és CSATT...

Anyu összeszedte a régebben elrakott babás újságokat (jó sokat eltett, mert nagyon nehéz volt), szerette volna elvinni Mátééknak.
Mariann hasában pocaklakó van, ezért biztos jól jön neki a sok szakirányú olvasgatás is.
Délután készülődtünk a pékségbe is, Annus néni megállított minket beszélgetni és amikor indultunk volna tovább, akkor történt egy kis baleset velünk...
Az újságok, legalább 6-7 kg-osak volt az ölemben, amit nekem kellett tartanom, én kb. 15 kg-ot nyomok mostanában, így elég nagy súly nehezedett a bringa hátuljára. Anyu egy pillanatra elengedte a kormányt és ez pont elég volt ahhoz, hogy a bicikli első kereke kiforduljon jobbra és a súlypontja máris billent, Anyu nem bírta annyira összeszorítani a combjait, hogy megállítsa a borulást.
Én és az újságok kibillentünk balra, Anyut magunkkal rántva és CSATT!!!
Rajtam volt bukósisak, így a fejem szerencsére nem sérült meg, egy kicsit odacsapódott a csípőcsontom a gyereküléshez, Anyu tompított az egész boruláson, mert szegényke Ő csattant a legnagyobbat a bal oldalával a földön, Ő rá esett a bicikli is és én is.
Anyu azonnal felguggolt és az arcomat a kezében tartva kérdezgetett: Fáj valamid Doni!? Megütötted magad valahol!? Biztosan, nem fáj semmid!?
Anyu nagyon megijedt és aggódott értem, de mivel, nemleges válaszokat adtam és tényleg látta rajtam , hogy nincs komolyabb baj, így lassan megnyugodott...
Anyukám viszont jó pár helyen megütötte magát a bal oldalán: fején, kezén, karján, vállán, csípőjén, hasán, térdén is volt zúzódás, de szerencsére nem tört el semmije :)

Gesztenye Gusztika

Gesztenye Gusztika 

(népköltés)

Gesztenye Gusztika zöldfaágon lakott,
Nem volt ködmönkéje, nem viselt kalapot.
Addig izgett-mozgott, míg kirepedt a bőre,
leesett a földre.
Hej, de fényes legényke lett belőle.

Gesztenyéző

Gyárfás Endre: Gesztenyéző

Vadgesztenye, gesztenye,
kosaramba potty bele!
Gesztenyéből fabrikálok
buksi fejű barna bábot.

Vadgesztenye, gesztenye,
kosaramba potty bele!
Ha vagytok már jó néhányan,
megnyitom a bábszínházam.

Gesztenye Guszti motorozik

Gesztenye

Horváth Ilona: Gesztenye

Kipp, kopp
mi kopog?
A gesztenye
lepotyog.

Szúrós burkát
kinyitotta,
gyümölcsét meg
potyogtatja. 

 

Szedjük össze
a kosárba,
majd jó lesz
az óvodába.

A gyerekek
nekilátnak.
Sok-sok
csodát
fabrikálnak.

Szép őszi nap

Olyan jókat barangolunk a kastély-kert melletti erdőcskében, hogy csak na :)
Tegnap Apuval, hármasban merültünk el a természetben és szedtünk még sok-sok gesztenyét és termést.
Ma délelőtt, pedig Mátéval és Mariannal mentünk ki.
A patakocskába dobáltunk kis kavicskákat, szedtünk letört ágakat is.
Aztán egy kicsit összebalhéztunk igaz Mátéval, de a végén mindig kibékültünk. Valahogy ő még nagyon félti a trónját (helyét), ha én kipróbálom a bringájukon a gyerekülést, pedig csak ki szerettem volna próbálni.
Na, de később, ezt Ő is biztosan megtanulja, mint én és várhatóan engedékenyebb lesz velem :)
Megpihentünk a röplabdapálya mellett, csemegéztünk egy darabig, gyakoroltam a kerti csapból való ivást...
Nagyon szép idő volt, trikóban futkároztunk a napsugarak fényében.
Végig sétáltunk, a parkot körülölelő erdőben, Mátéék is szedtek terméseket és makkokat is.
Visszafelé még a tónál is megálltunk, mert Mariann készített rólunk fotókat is.
Anyu mostanában sokszor otthon hagyja már a fényképezőgépet, hogy ezzel is nyugodtabb legyen az együtt eltöltött idő.
Bátrabb lettem, mert a szúrós vadgesztenyét is megfogom már, olyan mint Apa borostája :)
Haza érve, a napokban összeszedett gesztenyéket beletettük egy tálba és ők már arra várnak, hogy egy nyugis délutánon életre keljenek újra az alkotásainkkal...

Hédi papagájom

Előzmények: Anya megkérte a mamát, ha látna valahol egy közepes méretű papagájt, akkor vegyen egyet, mert később, egy farsangi óvodai bálon, remek kiegészítő lenne a vállamon ülve, a kalózos jelmezemhez...

Anya amikor meglátta a tarka papagájt, csak ennyit mondott (szegénykére)  
Húú, ez baromi ronda!
Nekem viszont nagyon tetszik és én szépnek találom őt!

Bemutatom nektek Hédi papagájomat, aki az utóbbi napokban elkísért az oviba és nagyon jó barátom lett :)
A nevét a nagymamájától örökölte, aki szegényke nagyon beteg lett és amikor az állatorvos bácsi sem tudott már rajta segíteni, muszáj volt elaltatni. Végső búcsút, pont az óvoda kerítése mellett vettek tőle Anyuék és ott is temették el Hédivel...

Megakadt a lemez: A_A_A_A_A

"Nem folyamatos beszéd"
A nyáron volt rám jellemző, mostanra már, úgy tűnik el is hagytam, az "A_A_A_A_A" megakad a lemez című epizódot :)

Olyan gyorsan kezdtem el mesélni, azt a story-t, ami ép eszembe jutott, vagy az éppen történő cselekményről jutott rögtön eszembe valami, hogy a mondat közepén az "A" magánhangzót ismételgettem néhányszor, szüleim persze nem győzték kivárni, - de hála türelmesek voltak és végig hallgattak mindig, néha mosolyogva - a történetek folytatását...

Tavasztól tavaszig

Raggamby András: Tavasztól tavaszig

/őszi részlet/

Elmúlt a nyár,

itt az ősz,

Kampósbottal

jár a csősz.

A présházban must csorog,

Forrnak már az új borok.

A kék szílva

Rád nevet,

Alma, körte

Integet.

Hamvas szőlő

Jaj, de jó,

Hozzá kenyér,

friss dió.

 Ott hántják a tengerit,

Krumplit szednek

Nézd, emitt.

S ez a lárma

Micsoda?

Kirándult az

Óvoda.

Sárgulnak a levelek,

lassan mind-mind

lepereg.

Elnémul a

sok madár,

fecske, gólya

Messze jár.

Én elmentem a vásárba fél pénzzel

Őszi gyermekhét

Az előre beharangozott programok az óvodánkban a mai nappal, megkezdőttek az őszi gyermekhetes programok sajnos erről idén lemaradtam...
Anyuval itthon próbáljuk a szép őszi napokat, a lehető legjobban kihasználni, főként a szabad levegőn (mert az a legjobb, ha náthás vagyok), de a kreatív része sem fog elmaradni, ahogy Anyut ismerem :)
A legjobban az ugrálóvárat bánom, de a Kolompos együttes is nagyon jó élmény lett volna az oviban...

2011 / 35.szám - Újpest

Viking Cherrox

Egy menő bélelt Gore-Tex-es, - nekem motoros! - csizmát kaptam :)

Roller szállító cég

Falevél lenyomat és préselés

Késő délutánra még jutott két jó dolog, amit nagyon élveztem!
Első körben bemaszatoltuk a faleveleket színes, kevert festékekkel és lenyomatot készítettünk belőlük :)

A második faleveles küldetésünk, hogy a rászáradt festékes leveleket, beáztattuk szépen és utána lemostuk óvatosan szivaccsal. A letisztított faleveleket papír zsebkendő közé tettük, majd rátettünk még egy sima papírt és nehezékként rápakoltunk egy pár katalógust és még a gyümölcsös tálat is :)

Őszi kastély-kert

Délután Anyával szépen elbringáztunk a kastélyhoz, mi ketten, mert Mátéék nem tudtak eljönni.
Húúúú pedig, miről maradtak le! Csodálatos volt a kastélykert, és így ősszel még színesebb...
Az Andrássy-kastélyban , amikor korábban, - szintén Anyával jártunk ott - kipróbáltuk a tutajozást és milyen jó, áthúztuk magunkat a túloldalra! Most csak hűlt helyét találtuk a vízen...
A kis hídról olyan jó móka volt, dobálgatni a patakocskába a makkokat, hogy alig lehetett engem elcsalni onnan :)
Felfedeztünk még három homokos strand röplabda pályát, ahol mezítláb szaladgáltunk Anyuval és kergettük egymást a szép napsütéses délutánon.
Szedtünk rengeteg gesztenyét, Anya bátor volt ám, mert a szúrós héját is meg tudta fogni. A bukósisakom volt vödör híján a gyűjtőszigetünk :) Telis-tele raktuk falevelekkel és termésekkel...

Jön az ősz

Kányádi Sándor: Jön az ősz


Jön már az ismerős,
széllábú, deres ősz.
Sepreget, kotorász,
meg-meg-áll, lombot ráz.

Lombot ráz,
diót ver,
krumplit ás, szüretel.
Sóhajtoz nagyokat,
s harapja, kurtítja,
a hosszú napokat.

Búcsúzva köszöntő

Csanádi Imre: Búcsúzva köszöntő

Szállj, szállj,
ökörnyál,
jön az ősz,
megy a nyár, -
megy a nyár, a nevetős, 

komolykodva jön az ősz,
csillámló derekkel,
sárga levelekkel,
szőlővel, mosolygóval,
fűre koccanó dióval.

Pink-es árnyalatú Krizantém szépségek

Anyu három féle méretű és három árnyalatú Krizantámot vásárolt, amíg én az oviban voltam.
Ma délelőtt volt időnk a növényekkel is foglalkozni, megöntöztük szép kaspókba tettük, a legkisebbeket elültettük és hogy Anyu még boldogabb legyen, kölcsön adtam neki a pink színű vödrömet :)
A halvány lazac rózsaszíntől, a pink rózsaszínen át, a világos bordóig pompáznak most a házunk körül, ezek a csodálatos szépségek...

ÉN, Pumukli című film alatt

A Pumukli, - ami nagy kedvenc lett - alatt, szinte mindig jó nagyokat kacagok...

Hol meglepődve, amikor ép rosszaságra készül...

Mosolyogva, amikor kijön a galibából...

Csupp :)

Őszi ablakdíszem

Itt az ősz és vele együtt a lakásdíszítés...
Őszbe öltözött az otthonunk is és az ablakom sem maradhatott üresen :)
Dísztökök, függők, törékeny és nem törékeny szebbnél szebb dísztárgyak kerültek sorra elő Anya féltve őrzött dobozaiból.
A papírsárkány elég fürge és mókás játék, ezért bevarázsoltam őt, az ablakom elé, had lógjon a karnisról, ha pedig szellőztetem a szobámat, akkor még örömében, táncra is perdülhet nyugodtam!
Anyu kivágott nekem (őszi színekből választottam) színes papírból, négy rombusz formát, felrajzolta a mosolygós arcukat, én a színes nyomdapárnám és a mutatóujjacskám segítségével pirosítót nyomtam az orcájukra :)
Ezután, már csak a ragasztás és a két a lap közé illesztett cérna szál kanyargott és várta, hogy a ragacsba tapadjon. Díszítésként még egy csokornyakkendő is került, a függő végére :)

Fitos kis orrok

Radírnyomda, no meg az ujjaim nyomdázása

Anyu megígérte nekem, ha felkelek, akkor kipróbálhatom a színes nyomdapárnákat! :)
Levél sablon
Kinyomtatott nekem Anya őszi faleveles színezőket és már indulhatott is a móka...
...Papáéknál igaz találtunk radíros ceruzákat, de jó régiek voltak, amiknek a radír végük már nagyon be volt keményedve.
Azonnal feltaláltam magam és máris belenyomkodtam a kis mutatóujjacskáimat a nyomdapárnába :)
Húúúú, de jó móka volt!!!
Anyu ép, hogy el tudott szaladni papírtörlőért, mert én már próbáltam is egymás után az összes színt, ami a készletben volt :) Egy kicsit azért, sikerült ám összemaszatolnom a színes párnákat...

A MintaMókus-on remek és kreatív ötletre leltünk és milyen jó, hogy kipróbáltuk! :)

Délutáni csemegék

Kesudió
Olyan jó nagyot aludtam végre! ¼ 5-ig aludtam, nem úgy ám, mint az oviban, ahol általában már 3 órakkor már fent vagyok.
A betegségem ellenére jó kedvel ébredtem.
Mama kiengedett uzsira mirelit málnát és áfonyával szemezgettem őket :)
Aztán egy kicsivel később, a konyhapulton megláttam azt az ismerős kis tasakot, amiben az a fincsi kesudió volt :)
...és hogy még finomabb legyen a kért mazsolát is mind fel faltam :)

Harcba hívjuk a természet erejét

Természetes Vitamin 

Éjfél után egy órácskával Anya ébresztgetett, hogy szeretné kiszívni az orromat, mert nagyon nehezen veszem a levegőt. A fürdőszobaajtót becsukva, hogy nehogy felkeltsük a többieket, elindult a gépezet és az porszívós-orrszívó megszabadított a kellemetlen orrváladéktól, ami elzárta a levegő útját. Álmosan öleltem Anyát, de sikerült hamar visszautaznom álomországba...
Apa, Apa... pedig úgy sietett hozzám, hogy ma reggel Ő vihessen az oviba...
Ez a fránya ovis nátha, újra lecsapott rám, de a harcot nem nyerheti meg, csak (esetleg) a csatát :)
Anya beszólt az oviba, hogy nem megyek ma és elhozta a ruhácskáimat.
Anya pont, a mai nap készült a barátnőjével, hogy beszerez majd nekem, több egészséges és természetes terméket a Mediline-nál kedvezőbb áron. Aktuális is lett, sajna...
Úgy, de úgy elmentem volna Anyával, nem akartam addig a Papáéknál maradni.
Anya hazaállított egy "piros bálnás" MARIMER®-el, egy doboz le nem tekerhető tetejű cseresznyés C-vitamin rágótablettával és csepegtetős grapefruitmag kivonatos üvegcsével.

Kevertünk-kavartunk a boszikonyhánkban: 6 csepp ide, 1 tabletta zúzva, 20 csepp oda, fújás a járatokba, s utána szívás... EZ AZ EGÉSZ
...ha mindig bevisznek valakit betegen az oviba!

Üveggönygyök

Az oviban ma, minden szép és jó volt...
Ma délután, az uzsit az udvaron ettük volna meg a gyerekekkel, de Anya pont akkor jött értem, amikor elkezdtünk volna átöltözni. A körtét és a gofrit, én már öltözés közben majszoltam el és utána boldogan indultunk a Papáékhoz.
Meglepetés várt rám, Anyától színes üveggolyókat kaptam!
Volt nagy ámulás és gurulós móka is :) , mert Anyu a reggelizős kekszes dobozból, egyből kivágott három alagutacskát...
10, 20 és 30 pontot értek, ha célba érnek a golyók :)
A barlangokba kellett célozni és oda kellett belegurítani az üveggolyókat. Hamar felmértem, hogy távolabbról nem mindig sikerül célba találni, így közelről is gurítottam párat :)
Jeeeee...

Choo-Choo Soul - Animals ON THE FARM

Helyes beszéd

Hát, igen is meg vagyok dicsérve! Olyan szépen beszélek, hogy teljesen meg vannak lepődve az óvónénik, hogy a sok gyerek selypít és érthetetlenül beszélnek.
Ebben nagy szerepe volt annak, hogy sokáig szoptatott Anyukám és a darabos ételeket is időben elkezdtem enni még a hozzátáplálásnál.
Így a siker felét, most odaadom Anyunak, hogy ilyen jól artikulálok az arcizmaimmal :)

Azért vannak ám, hiányosságok :)
Pl. a szomszéd Zolit én Olinak hívom :) és amikor Ádámékról meséltem a Mamáéknak, akkor az (m) betűt kihagyva mondom Ádáék. Mostanra, már tudom helyesen is!
Játsszunk beszédet!
Mondd ki szépen!

Ez a ValóVilág

Kikerültem Anyukám szárnyai alól a való világba, ahol megtapasztalhatom szinte minden nap, hogy (milyen) ezerfélék a felnőttek, s a gyerekek...
Ma az óvodában, a markológépes kisfiútól (Zsombor) kaptam egy pofont, én vissza adtam neki, mert megvédtem magam, mire ő újra képen törölt. Odamentem a Marika nénihez és szóltam neki mi történt...

Ez én vagyok :) Színes és jószívű

Délután a Papáékkal elmentünk a Decatlon mellé, egy kicsit mozogni és ugri-bugrizni. Jót mászókáztam és teniszlabdát dobálgattam, ami fel volt erősítve egy kötélre. A focipályán egy nagyobb fiúval elkezdetem focizni, alig bírtam tőle leszerezni a labdát, mert olyan jól cselezett, de ez engem egyáltalán nem dühített fel :) Sőt még tanultam is, ahogy az előre hátra ugráló lábait elnéztem.
Később egy apuka is bejött a pályára a fiával focizni. Odamentem az apukához és megkértem, hogy: "Nekem is rúgod majd, a labdát!?" Erre, olyan rondán (indulatosan) és rövid elutasító választ kaptam, hogy: NEM!
Lebiggyedt szájjal jöttem ki a futball pályáról és rohantam Anyuhoz, hogy ilyen durván beszélt velem a bácsi.
Hát igen... vannak kedves és barátságos emberek, de vannak (egyre több ilyenbe akadok mostanság) sajnos mogorva, irigy, erőszakos és indulatos emberek :/

Anyu varázs száma :)

7. ovis nap

Reggel újra Hédi papagájt vittem az oviba, pedig este még én kérleltem Timmy-két, hogy jöjjön az én óvodámba. Ígéretet tettem neki, hogy őt viszem, de reggel meggondoltam magam és mégis mehetett az erdei oviba. Ez nem szép dolog, mondták Anyáék, ha valakinek megígérek valamit és nem úgy cselekszem...
Anyuval szépen lassan átöltöztünk, sokat kellett, mert nagyon lehűlt az idő és sok ruha volt rajtam. Hol én vettem le, hol Anyut kértem segítségért.
Amikor rajtam volt már a póló, úgy vonzott a csoport szoba, mint egy mágnes.
Hihetetlen, de egy könnycsepp és semmi pityergés sem volt hallható ma reggel már!
Sietősen mentem volna, be játszani, ha Anya nem húz vissza, hogy még kint elköszönhessünk egymástól :)
Most röpke búcsút ölelkeztünk Anyával és érdeklődve kukucskáltam befelé...
Bent voltam és azon törtem a fejem, hogy mivel is játsszak először...

Motor lopás

6. ovis nap

Timmy báránykámat, hagytam, hagy menjen ma, az erdei állat óvodába és ő helyette, ma reggel bevittem Hédi papagájt :)
A hét első napja újra nem engedett, hogy a belefeccölt beszoktatás feledésbe merüljön... Anyukámat megölelve, és csókokkal búcsúztunk el egymástól. Szilvi dadus odaadta nekem, az ott felejtett karórámat, s Anya már biztatott is, hogy amit mutat az óra, akkora jön értem! Szaladtam is befelé, a csoport szobába... Marika nénit megölelve és egy kissé elérzékenyültem...
Délelőtt jót motoroztam, de egy szürke pólós kisfiú elvette tőlem a motoromat, mivel ez nem esett nekem jól sírva meséltem el az óvónéninek.
A délelőtt többi részét homokozással és csúszdázással ütöttem el :)
Anyu jött is értem, ahogy az a nagykönyvben meg van írva! Már elkezdtük az uzsonnázást és ezt kint még megvárta Anyu. Már vagy 5-6 szülő is elvitte a gyerkőcét, lassan, de azért csak befejeztem az uzsit.
Anyu ott volt, kint a Dominó jeles szekrénykém előtt :) Teljesen természetesnek vettem, hogy ott van, mintha egy perce váltunk volna el egymástól :)
A faliújságunkra az óvónénik, már kitűzték a jövőhéti "Őszi gyerekhetes" programot is. Az ugrálóvárat várom a legjobban :)

A mai ovis napon remekül éreztem magam, a motorlopást leszámítva...
Jaj! A Hédi papagáj, ott maradt a kék műanyag dobozban! Gyorsan vissza szaladtam érte és Anyuval együtt elindultunk a Papáékhoz :)

Falevél-sörény az oroszlánkirálynak

Még indulás előtt, sikerült befejezni az oroszlán sörényét is! A falevelekről, a vizet papírtörlővel felitattuk. Anyu megmutatta, hogyan rakjam egymásra sorban a faleveleket és én ezután, szépen szorgalmasan kirakosgattam egy kör alakú falevél-sörényt.
Az oroszlán már nagyon várta, hogy koronaként felkerüljön rá, a tekintélyt adó külcsín!
A farkáról sem feledkeztem meg, mert a legkisebb falevelet illesztettem a tetejére :)

Köszi Helga a remek őszi ötletet:)

Rövid vasárnap

A reggeli kávézás (kakaózás) után indultunk Apával Ceglédre, autóval kirándultunk egy kicsit kettecskén.
Anyától sok-sok csókkal búcsúztunk el, integettem neki az autóból, még a Halász Jutka CD-ről sem feledkezett meg, amit Apu kért tőle.
Az úton énekeltünk és dúdolásztunk az ismerős dallamokra...
Peti kijött az országútra a város szélére, hogy nem kelljen bemennünk érte a kis utcák útvesztőjébe, mert Apa nem ismerte az utat.
Majdnem 11 óra volt, amikor hazaértünk. Anyát meglepve, én vittem neki egy adag fagylaltot, aminek nagyon örült, de én is, mert az övéből is kaphattam kóstolót :)
Petivel szerettem volna játszani na meg focizni is, de Apával fontos tervezésbe és számolásokba kezdtek, mert szeretnék egy vegyes tüzelésű kazánt télre
Anyuval belekezdtünk az Őszi Oroszlános alkotásba, amit a MintaMókuson láttunk Helgáéknál, de a Pénteken, az Omszki-tónál szedett faleveleket még be kellett áztatnunk vízbe, mert már elkezdtek kiszáradni. A sablon alapján körberajzoltam az oroszlán testét, fejét és farkincáját színes papírra. Anyu körbevágta szépen, s az előkészületekkel megvoltunk már. A sörényre még némi áztatás várt...

A tegnap készített bogrács gulyással invitáltuk Petit ebédre, de semmit, de tényleg semmit nem fogadott el, csak pöfékelte a cigiket egymás után.
Mi Anyával megebédeltünk és lefeküdtem aludni, Apa addig újra el fuvarozta Petit Ceglédre.
Olyan gyorsan elment, ez a nap, hogy délután már készülődnünk is kellett újra, mert Apa ment dolgozni este.
Indulás előtt még gyorsan megcsináltam az oroszlán sörényét
Felvitt még minket Anyuval a Papáékhoz, aminek én nagyon örültem :)

Pottyanos ügyek

Ez a harmadik este, hogy képtelen vagyok, még a szüleim külön kérésére sem, kipréselni magamból valamit.
Nem fáj a hasam, szerencsére, de, ha nem megy akkor nem megy :/
Fürdés előtt ismételtem felültem a WC szűkítőre, s kis idő múlva szóltam is Anyunak: "Anya, nem kakil a fenekem!" :)

Táncoló talpak :)

Igaz csiklandós érzés volt, de nem lehetett abbahagyni a ficánkoló talpaim festését :)
Apára már biztosan nem ütök, sem a tánc nem tartozik az erősségei közé, sem a gyönyörű ív a tappancsán. Anyu nyomdokaiba lépve, na meg a kiváló minőségű cipőknek hála, a talptornának, az egész nap mezítláb rohangálásnak (fűben, homokban, kavicson) és az örökölt szép lábaknak köszönhetően, nem tudom mi az a lúdtalp!???
Szóval megszületett a NAGY kedvenc, az én talpamra formázva :)
Anya mutatóujjait segítségül hívtam, hogy ha repkedni támad kedve pingvinkének, akkor csak tegye és tovább táncoltam...
Szegény pingvin, egyik oldala kissé behorpadt :/

Megadom magam!!!

Az már tuti biztos, hogy nem leszek lúdtalpas! Ez derült ki, a mai mókás tappancs lenyomatomból.
A papírra még került két mancs nyomat, két kidülledő szemecske és rákocska ijedten, feltartott ollócskákkal már meg is adta magát...

Egy délután, az Omszki-tónál

Anyu már napokkal ezelőtt eldöntötte (akkor, amikor Apuhoz ment ki - régen: 104-es - busszal, hogy elmenjenek közösen vásárolni), hogy busszal is átmegyünk Budakalászra, ha már elmegy odáig 204 busz járat.
Anyu megnézte az interneten, mikor van az Árpád üzletháznál a busz és HAJRÁ! 10 perc! FUTÁS!!!
Simán elértük...
Remek egy hely ez az Omszki-tó és nekem is nagyon tetszik, jártunk is itt tavasszal :)
A kilátás is nagyon szép volt, amikor átmentünk a Megyeri-hídon! A Dunát én fotózhattam le, de a kis Lupa-szigetet nem kattintottam le, inkább csodáltam :)
Elég hamar átértünk és a bicikli út felől közelítettük meg  a tavat. Egy körbe-körbe mozgó (Wakebord pályán) kötélpályán vízi síeltek, vagy deszkáztak (szörföztek) a srácok. Ezt közelebbről is szemügyre vettük.
OmszkWakeCentrum
Húúúú, láttam menő wakeboard-os nagy fiúkat, de volt köztük olyan is ,aki nem volt bátor és inkább kikerülte az ugratókat :)

Gyűjtöttünk a Mamával faleveleket, kergettem vadkacsákat, dobáltam kavicsokat a vízbe, láttam hogyan fognak ki egy hatalmas pontyot, a srácoktól elkértem a gördeszkát és kipróbáltam a 4kerekű guruló csodát :), gyakoroltam az újabb vagizásom: az egy lábon gurulást a roller-rel és próbálgattam a deszkás ugrás is :)
... és nem fáradtam el!
Vissza felé a megállóban elég nehezen bírtak már velem Anyuék, folyton azt mondogatták, hogy energiavámpír vagyok :) Volt is fegyelmezés, de nem nagyon tudtam a fenekemen maradni. Sötétedet, amikor újra átkeltünk a híd felett és az Árpád útra kanyarodva el is álmosodtam...
Jó kis délután volt :)

Timmy story

5. ovisnap, a héten az utolsó nap
Reggel 7-kor büszkén indultam el a karórámmal a jobb kezemen, bal kezemben pedig Timmy-t szorongatva, az óvodába...
Timmy-vel együtt fogtuk a rollert és gurultunk befelé :)
Biztosan megmutattam a fontosabb dolgokat bárányka barátomnak, bent az óvodában, de délután 3-kor, amikor Anyu várt már rám az öltözőnél, akkor egyedül ugrottam a nyakába.

Az ébredés utáni mosdóból kijövetnél, Marika néni odasúgta a fülembe, hogy itt van értem az Anyukám...
Már az ajtó mögül kiabáltam boldogságomban: "ANYA! 
(közben nyílt az ajtó) Szeretlek!"
Húúú, de jó volt ölelni Anyut :)
Szegény Timmy-t a nagy izgalmakban és a játékok hevében cserben hagytam, s szegény kint aludt el nélkülem, egy kék színű műanyag dobozban, a barkács szobában...

Nyert a kék óra, piros számlappal

Reggel mosakodás után, először kiválasztottam a két óra közül melyik színűt veszem fel. A kéket választottam, mert az ment a kardigánomhoz.
Felvettem a karórámat és büszkén indultam el vele az óvodába...

Dupla karórák

Újra gurigáztunk... Most karórát készítettünk nekem
Ez még a papáéknál is volt és Anyu talált még hozzá színes papírokat is :)
A kis és nagymutatót délután 3 órára kellett beállítani, hogy tudjam Anyu holnap, mikor jön értem az oviba!
Olyan jól sikerült a karóra (meg amúgy is először ketté vágtuk a gurigát, így 2× is karóráztunk), hogy a Hédinek is készítettünk egy piros verziót :)

Szeretlek...

Még "picuri" voltam, amikor Anya, ezzel a két bájos és aranyos könyvel tért haza, Hédivel egy bevásárlásból.
Annak reményében, hogy nagyon szép ajándék a Nagyszülőknek, és mennyiszer fogják majd az unokájukkal, azaz velem átlapozni, majd később felolvasni...

Ennél a mesénél, a szeretet végig ott tart Mamáék ölében, amíg végig hallgatom a történeteket.

Timmy Time a nyerő

Amikor beléptünk a lakásba, Mamáékhoz ép akkor tette a helyére a nagy létrát a Papa. Én azonnal sűrűn integettem a kezemmel, hogy NE, mert (imádom ha felmászhatok a magas létra tetejére) szerettem volna, ha még létrázhatok egy kicsit. Fel le sétálta éazt játszottam , hogy a szekrény teteje a padlás. Papát megkértem, hogy a nem létező padlásfeljárót nyissa fel és meg felpakoltam a már nem használt tárgyakat.
Az egyik lejövetelnél, az alsó polcról, lekaptam a Bogyó és Babóca az óvodában című könyvet (amit pedig most kaptam Anyutól) és már vittem is fel a padlásra, hogy ez már nem kell nekünk...

Anyu gondolkodóba esett, ezen a cselekedetemen...

1. Annyira beleéltem magam a játékba, hogy nem számított, hogy milyen könyvet vittem fel a padlásra (még csak egyszer hallgattam meg ezt az ovis mesét Babócáékról).
2. Tudatosan távolítottam el az óvodáról szóló könyvet a padlása, mert igenis emlékszem én minden egyes mondatra, hiába csak 1× láttam és hallottam! Feltételes módban, mert ezt csak feltételezés... engem is elküldött pár gyerek undokul az oviban, hogy nem játszhatok velük, valami gyerekes indokkal!?

Fejtörője itt Anyának megállt, de egyből kigondolt valami nagyon klassz és jó dolgot az óvodára :)
Régi nagy kedvenc volt a  Timmy Time amit nagyon, de nagyon csíptem! Sajnos a Timmy Time DVD felszívódott, a TV-ben meg egyenlőre nem vetítik (vagy én nem nézek mostanában TV-t).
Óvodába járt Timmy is! Az erdei állatóvodába :)
Szuper, mert otthon is van egy Timmy barátom (plüss) és a Mamáéknál is :) Teljesen egyforma, csak a Mamáéknál nem béget (nincs benne elektromos, nyokodó bégető), de otthon is kiszedtem a belsejéből, mert majd frászt kaptam esténként, amikor az ágyban elkezdett mellettem bégetni :)

Anyu úgy gondolta megkérdezi Timmy-vel együtt, hogy mi újság az oviban!?
Timmy-nek persze, hogy elmondtam sok mindent, sőt még azt is megígértem neki, hogy holnap reggel nem kell mennie az erdei oviba, hanem látogasson el inkább, velem együtt az én óvodámba :)
Timmy örömmel bólogatott...
Papa pedig később letöltött nekem, 26. epizódot a  Timmy Time-ból :)

Újra ovi

A Szülőtől Való Elszakadás a Gyermek És A Szülő Számára 
4. ovis nap
Reggel
Ma reggel még felmentünk a Papáért, és el is indult Ő is velünk az oviba, de lent a földszinten meggondoltam magam és megkértem, hogy inkább mégse jöjjön el velünk. Viszont, majd jöjjön Ő is értem alvás után :)
Nem akartam óvodába menni, jobb lett volna fent játszani a Papáéknál...
A, csak tegnap szerzett orvosi igazolást, oda adtam Andi néninek, de beszélni nem igen akartam még...
Apától elköszöntem, miután átöltöztem. Anya bent maradt még velem egy kicsit a csoport szobában (újra kellett kezdenem ma reggel szinte mindent, de már vegyes érzelmekkel), de Andi néni, ezt sem nagyon akarta, mert a többieknek nem voltak bent a szülei. Viszont én több mint egy hétig nem voltam oviban és a többiekhez képest lemaradtam, magamhoz képest pedig a ragaszkodós oldalam erősödött fel inkább bennem, így Anyu slussz és passz, maradt egy kicsit :)
Nem érdekelt engem az sem, hogy a hiányzásom alatt lecserélődtek a kis székek és az újak milyen szépek, hogy éppen, milyen autót tologatok a szőnyegen...
Cikázva kerestem mindig Anyu tekintetét...
Kb. 7-en lehettünk vegyesen fiúk-lányok is, s közösen elkezdtünk gyurmázni, hogy majd mindenki megformázza a saját jelét. Anyu ekkor mondta, hogy jön értem ébredés után...
Könnybe lábadt szemekkel adtam neki puszit, még megölelt és azt mondta, hogy szeret és jön értem...
Anyu szemében láttam a fájdalmat, mert mutatni nem mutatta, hogy mennyire maradna még velem, ott, ahogyan játszom, szépen, Ő nélküle...
Anyu felállt, Andi néni próbált vigasztalni és Anyukám még egyszer elköszönt és becsukta maga mögött az ajtót...
Délután
Álmosan ébredeztem, amikor Marika néni már tudta, hogy megjött értem Anyukám...
Oda is súgta halkan a fülembe, hogy "Donika itt van Anyukád érted!" , Marika néni még a kezembe adta az uzsimat a szezámmagos stanglit, (a szőlőt már előre megettük) és már futottam is, Anyu széttárt karjaiba :)
Nagyon boldog voltam, hogy jött értem Anya és akkor mééééééég megláttam Papát is a folyóson és szaladtam hozzá is boldogan!!!
Csak, úgy dőlt belőlem az info :) Nem győztem mesélni, ami ép a fejecskémben járt akkor...
Annyira felszabadultan meséltem és meséltem és meséltem... :)
A kapun kilépve megkértem a Papát, hogy Ő balról menjen haza, mi pedig Anyával jobbról megyünk és a ház előtt találkozunk.
A parkolónál, egy rég ott parkoló autón, észrevettem egy hatalmas nagy pókot, a pókhálójával együtt.
"Anya, ezt fényképezzük le!" :) kitt-katt én fotóztam az első kockát :)

A Papához futottam is volna, át a másik oldalra, mert megpillantottam őt az autók közt, de Anya utánam szólt, hogy "ÁLLJ!, együtt megyünk át a Papához" (erre még figyelnem kell és ezért jó, hogy a NAGYOK figyelnek rám).
Ahogy átértünk, egyből meséltem is a pókocskát...
A másik lépcsőházban mentünk fel a lifttel a 10. emeletre, mert a Papáéknál elromlott a lift, megállt egy emeleten.
A tetőről, a magasból megnéztünk mindent :)
Az összes nagy kéményt, víztornyot, Budai hegyeket és a sok-sok kis apró házat...