2013. szeptember 25., szerda

Úgy megnőttél, szinte félek

Várnai Zseni: Úgy megnőttél, szinte félek

Amikor még piciny voltál,
Olyan nagyon enyém voltál,
engem ettél, engem ittál,
rám nevettél, nekem ríttál.
Mikor később nagyobb lettél
mindig messzebb,
messzebb mentél,

először csak a kiskertbe,
aztán a nagy idegenbe.



Úgy megnőttél, szinte félek,
már a válladig sem érek,
alig - alig hihetem már,
hogy ölbéli bubám voltál.
Melletted most kicsiny lettem,
ágaskodik hát a lelkem,
nőni akar, hogy elérjen,
homlokodig, hogy felérjen.
Húzol engem Te föl felé,
mint a napfény maga felé.
Fát, virágot, lombos ágat,
fölemeled az anyádat.

Nincsenek megjegyzések:

Tovább is van...

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...