Lázmérő para

Hajnalban Apa hozott ki a szobámból, a nagy ágyukba. Ő már érezte, hogy melegebb vagyok, mint szoktam lenni. Dideregtem és fáztam, aztán jól betakargatott és aludtunk tovább.
Reggelre beteg lettem, valami vírus, vagy baci bujkál bennem. A reggeli kakaómat sem ittam meg. Anya végig simította a hátam és érezte, hogy hőemelkedésem van. A hőmérőt megláttam és elkezdtem tiltakozni és sírni! Anyu mindent bevetett, a macinak is megmérte a hőmérsékletét, de mind hiába én mégjobban ellenkeztem. Még jobban sírtam, így még melegebb lettem, így Anya abbahagyta a próbálkozásait.

Sajnos rosszabbul lettem, a hasikámat fogtam sírva. Anyu kivitt a fürdőszobába, mert látta hogy öklendezem. Sugárba kijött belőlem az összes kakaó, ami csak bennem volt.
Az orvosnál kért Anya időpontot és holnap megyünk délután 2-kor a kókai doki nénihez.

Egyedül a banánt fogadtam el, ezt kívánta a szervezetem (kálium) és kaptam még Anyutól sós Pom-Bär-t az is jó hányásnál, mert pótolni kell az ásványi sókat.

Az ágyban játszottunk Anyával és a macival a takaró alatt elem lámpáztunk. A Matuka meséit is megnéztem. A játékidőtől legyőztem a félelmeimet és Anyu megmérhette a hőmérsékletem, de izegetem-mozogtam így is és nem sikerült az eredmény. Megígértem Anyunak, hogy a délutáni alvás után, újra megmérheti.