Nem volt (állítólag) mit tennie Anyunak, muszáj volt a kúpot alkalmaznia :(
Anyura délután haragudtam, de nagyon-nagyon, és nem akartam elfogadni, hogy ez nekem később javamra válhat...
Késő délután annyira sírtam, amikor Apu megint lázcsillapító kúpot adott nekem, hogy alig bírtam megnyugodni Anyu karjaiban :(
Késő délután Anya elővarázsolt nekem egy édes, pihe-puha nyuszikát, akit egy röpke gondolkodás után, elneveztem Donát nyuszinak :)
Első útján, elkísért engem, az orvosi ügyeletre a doktornénihez...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése