Képzeljétek, ma délután Anyunak ¼ 4-kor fel kellett már keltenie engem, mert én úgy,de úgy aludtam még...
Pedig Anya már 12 óra 20 perckor le is lefektetett, a horkolásba is belekezdtem, úgy 12.30-kor, de ma, egy ilyen álmosító nap volt :)
Az ebédemet megettem egy Manny mester alatt, Anyu ügyesen összepakolt egy Zümi mese alatt és Apuval röpke idő alatt elrobogtunk a strandra.
Erzsike néni már várt minket a bejáratnál, sorban jöttek a gyerekek is hol picurkák, hol pedig nagyobbak, mint én.
Letettük a motyónkat, Apa felfújta a karúszómat, ép hogy felrakta a bicepszeimre, én máris rohantam a nagy medence felé. Határozott lépesekkel haladtam lefelé a lépcsőn és élveztem, ahogy elmerülök a langyos vízben :)
Remek volt az egyedül úszás :) Anyuéknak nem volt szabad segíteniük, mert egyből kinyilvánítottam nem tetszésemet, ahogy próbálkozni közeledtek!
A medence széléről viszont Apa karjaiba ugrálgattam, erre oda is jött az úszómester néni, és ledorgált minket. Na, lőttek az ugrálásnak :(
A víz felszíne felett, alattomos böglyök repkedtek, arra várva, kinek a húsába tudnak majd jó nagyot beleharapni, de nekem kéznél volt ám, a vízipuskám, adtunk is nekik rendesen :)
A bögöly után én is kaptam Apától egy vízlövetet, erre én azt mondtam Apának:
"Héé, engem nem kell fröcskölni. Én nem vagyok dögöly!" :)
A többi gyerkőccel jókat játszottunk, és ölelkeztünk egy kislánnyal, akivel már délelőtt már találkoztam. Kölcsönbe kaptam egy tenger járó hajót és beleülhettem egy motorcsónakba is, ami már volt nekem kisebb koromban kétszer is, de sajnos, mind a kettő kilyukadt.
Nosztalgiáztam egy kicsit benne és dúúúúúúú-dáltam, ahogy az illik egy motorcsónakon :)