2011. november 30., szerda

Élményváros

Ovi után épphogy csak beköszöntem a Papáékhoz és azonnal indultunk is...
Apa egy játszóházat ígért nekem, az Élményvárost, ahol kiugrálhattam magam estig.
Az oviban sajnos nem jött álom a szememre, ezért nem aludtam.
Persze a sok új dolog nyomban elfeledtette, hogy én igazából rettentően fáradt vagyok.
Hirtelen azt sem tudtam hová kapkodjam a fejem, mert a hatalmas csarnokban óriási méretűnek tűntek az ugrálóvárak és a játékok.
Felültem Harley-Davidson motorra Apával...


Gyorsasági motort vezettem egyedül...


Euro bungy jumpinggal felugrottam a magasba...


 

Sakkoztam...

Aztán végül a bikát is megültem :)

2011. november 28., hétfő

HowTo make a Snowman


Karácsonyi díszben az óvodám

Az oviba belépve, az ajtóval szemközti falon, ezt az óriási nagy és csodálatosan szép karácsonyi dekorációt készítették közösen az óvónénik :)


A mi csoportszobánk is telis-tele van, szebbnél szebb függőkkel és díszekkel...

2011. november 27., vasárnap

Adventi várakozás

Advent a karácsonyt megelőző négyhetes időszak, mely az örömteli várakozás és készülődés időszaka.



Az első vasárnap angyala
Négy héttel karácsony előtt valami nagyon fontos dolog történik: egy angyal kék köpenybe öltözve leszáll az égből, hogy közelebb húzódjon az emberekhez. A legtöbb ember ezt észre sem veszi, mert túlságosan el van foglalva mással. De azok, akik jól figyelnek, meghallják a hangját. Ma van az első napja, hogy az angyal először szól, s keresni kezdik azokat, akik meg tudják és meg akarják hallgatni őt.

A második vasárnapi angyala
A második adventi vasárnapon piros palástba öltözött angyal száll le a mennyekből, kezében egy nagy serleget hoz. Az angyal szeretné megtölteni az aranyserlegét, hogy tele vigye vissza a mennybe. De mit tegyen a serlegbe? Játékot? Ajándékot? Törékeny, finom szövésű ez a serleg, a Nap sugaraiból készült. Nem tehet bele kemény, nehéz dolgokat. Az angyal észrevétlen végigmegy a világ összes házán és lakásán, mert valamit keres. Tiszta szeretetet minden ember szívében. Ezt a szeretetet teszi a serlegébe, s viszi majd vissza a mennybe. Mindazok. akik a mennyben élnek, fogják ezt a szeretetet, s fényt készítenek belőle a csillagoknak. Ezért olyan jó felnézni a hunyorgó, ragyogó csillagokra.


A harmadik vasárnap angyala
Advent harmadik vasárnapján egy fehér ragyogó angyal jön le a földre. Jobb kezében egy fénysugarat tart, amelynek csodálatos ereje van. Odamegy mindenkihez, akinek tiszta szeretet lakik a szívében, s megérinti fénysugarával. Azután a fény ragyogni kezd az emberek szemében, s elér a kezükhöz, lábukhoz és egész testükhöz. Így még az, aki a legszegényebb, legszerencsétlenebb az emberek között, az is átalakul, s megszállja a béke, a tiszta szeretet és a boldogság érzése.

A negyedik vasárnap angyala
A karácsony előtti utolsó vasárnap egy nagy, lila lepelbe öltözött angyal jelenik meg a mennybolton, és járja be az egész Földet. Kezében lantot tart, és azt pengeti. Közben szépen énekel hozzá. Ahhoz, hogy meghallhassuk, jól kell figyelnünk, s szívünknek tisztának kell lennie. A béke dalát énekli. Sok kis angyal kíséri, s együtt énekelnek. Daluktól valamennyi mag, amely a földben szunnyad, felébred, így lesz majd új élet tavasszal a Földön.

Nagyon boldog Adventi ünnepeket!

Hófehéren mézédesen

Adventi koszorú mézeskalácsból

Anyu tegnap este találta ki, hogy milyen is lesz az idei Adventi koszorúnk...
Eddig, ilyen csodaszép mézeskalács adventi koszorúkat még soha nem látott, mint Moha Konyhájában.
Ezért egy kicsit előre hoztuk a mézeskalács sütögetést, mármint Anyu, mert én most Apunak segítettem...
Amíg elkészült a mézeskalács tésztája, addig én nagy bőszen lapátoltam, mert érkezett hozzánk egy dömpernyi rakomány!
Ami nem kicsi izgalommal járt!!!
A mi kertünkbe borította le a sódert :) Na, ezért a fiús dolog miatt nem segítkeztem ma, a sütésnél.
A díszítésnél viszont, annál inkább kivettem a részem a konyhai munkákban, no meg a kóstolásból sem maradtam ki :)

2011. november 24., csütörtök

Hópelyhes tobozok

Spray, műhó...
Ezt nyomni kell!? Szupi!!!
Milyen érdekes tapintása van...


Aztán elkészültek a szépséges hópelyhes tobozok :)

Szépséges tűlevek

A kis mókusok lerágcsálta fenyődarabkákból összegyűjtöttünk egy tálra valót, hogy a karácsonyi ajándék csomagokra ebből készítsünk majd, Anyával díszeket :)

2011. november 23., szerda

Miskolctapolca

A kis fahídról, az alattunk folyó kis patak, jéghideg vize csobogott...


Ez a cserje, felettébb érdekes volt, mert nem áfonya bokor, de annál csodálatosabb a színe...
Végül február végén bukkantunk rá Anyuval, az óvoda falán :)
Berberis julianae (Júlia borbolya)




A kinti séta és a mókuskás élmények után, a Barlangfürdő bejáratánál még megpróbáltam sziklát mászni...
Azt gondoltam, hogy bent a barlangban, nagy sötétség vár ránk, de jó nagyot tévedtem és mostanra már tudom, hogy milyen élmény bent csobbani és lubickolni a fürdőben :)

Mókus story

Képzeljétek el az úgy volt, hogy...
Miskolctapolcára érve, felkaptuk a nagy batyunkat a hátunkra és elindultunk a barlangfürdő irányába.
Az út egy parkon át vezetett, ahol egyfolytában ugráltak le, a magas fákról a mókuskák :) Aminek persze mindannyian örültünk, hogy ilyen aranyos kis állatokkal együtt sétálhatunk, ebben a csodálatosan szép parkban.
Föl és le, ide-oda... nem győztük a fejünkkel követni őket, nagyon gyorsan cikáztak a kicsikék az avarban, szinte képtelenség volt őket lefotózni, a mi fényképezőgépünkkel.


Meg hát nem is készültünk mi erre, hogy mókuskákat fogunk etetni...
Egy éles kanyarral irányt váltottunk, a kacsás tó mellett megláttunk, egy szuper csúszdás játszóteret :)


Fejet vesztve megrohamoztam a célpontot....


Az öröm mámorában, másztam fel a magasba...


A tetejére felérve aztán betojtam rendesen! Később Apa is felmászott velem, de nem mertem lecsúszni a bádogcsőben :/
A hidegtől és a félelemtől nem jeleztek kellő időben a húgyhólyagjaim, veséim szenzorai és máris csorgott a gatyámba a nedvesség.
Anyu ezt alulról végig nézve, s mind ezt meglátva, ész vesztve kiabált Apának, hogy gyorsan emeljen fel, nehogy a bakancsomba is belecsorogjon a pisim..., de már késő volt...
Anyu gondoskodó és a kórházas kerti tó óta, duplán hordoz magával váltó ruhát nekem, tetőtől talpig!
Azonnal le kellett venni rólam, minden egyes pisitől átázott ruhadarabot: nadrágot, bodyt (ezért a pulcsit is le kellett venni), harisnyanadrágot, alsónadrágot, zoknit.
Gyors tempóban felkerült rám, egy száraz alsó naci, harisnyanadrág, body, meleg sínadrág, vastag zokni.
A váltó bélelt gumicsizma, viszont az autóban volt. Vissza kellett mennünk az emelkedős utca tetejére, ahol parkolt az autó.
Na, de ott ám :) egyből a mókuskák pocakjára gondolva összeszedtünk a zacskóra való makkot :)


Újra a parkhoz érve, izgatottan vártuk, hogy megetethessük a kis állatokat, de hűlt helyüket sem láttuk...
Szó szerint, egyetlenegy mókust sem láttunk :/
Aztán végre feltűntek újra, felettünk :) egyik fáról a másikra ugrálgattak!
Itt nem voltak annyira szelídek a mókusok, mint a Mátrában.
Anya leguggolva, az út szélére öntötte a zacskóból az uzsonnára valót - én Apa nyakában ülve majszoltam a  pattogatott kukoricát, amikor is megnembírtunkszólalnimeglepődésünktől - , de Apa még (nem)időben szólt halkan Anyának, hogy ott van, az orra előtt a mókuska!!! Ennyire közel jött az élelem miatt, amit mi szedtünk neki :)
Anyu ekkor vette elő a fényképezőgépét, hogy lekattintsa...


Örömömben én is szerettem volna neki mégMÉG MÉG adni, ezért a kezemben lévő pattogatott kukoricát is ledobtam neki, amitől sajnos megijedt.
Apától visítva kértem el a popcornos papírzacskót, hogy: "ÉN HAGY FOGJAM!" és had adjak még a mókuskának.
Na erre, már tényleg eliszkolt, olyan távolságba a mókus, hogy még az uzsonnáját is ott hagyta...
Egy kissé, csalódottan bandukoltam tovább...



Miskolci út

Apát elkísértük, ma Miskolcra...
Sokat autóztunk, elálmosodtam út közben...


Amíg Apának dolga volt, én addig jól kiugráltam magam egy közeli játszótéren :)
Volt körbe forgó és fel-le mozgó csavar lépegető...


A mászóka, a kanyargós csúszdákkal nagyon szórakoztató volt, a falmászás pedig pont nekem való kíhívás :)

2011. november 21., hétfő

Mikulásnak öltözve

Itt már, nem a narancsokkal rázom :)

 Helgáéktól kaptuk az ötletet, Mex is nagyon jól csilingelt :)  Légy te a táncoló Mikulás

Nagymosás

Anyu után mentem a fürdőszobába, épp válogatta a fehér ruhákat a mosáshoz, amikor megkérdezte tőlem, hogy segítek-e neki a szennyes ruhákat a mosógép dobjába belerakni.
Hát persze, örömest segítek a házimunkában is...
Szorgosan dobáltam be a ruhadarabokat a mosógépbe, s elég hamar  végeztem is vele.
Az utolsónál, azért megjegyeztem Anyunak: "Most már, segíts magadnak!" :)

2011. november 20., vasárnap

Santa Claus Is Coming To Town (Animagic Version)

Adventi Mikulás

Ma elkészítettük az Adventi Mikulásomat, aminek a szakállát december 1-től egyre kisebbre kurtíthatom :)
Karácsonyra egy szép pofijú Télapó ünnepelhet majd velünk Szenteste!
Kellet hozzá egy A/4-es fehér színű rajzlap, piros filctoll a rárajzolt 1-24 számoknak, piros színű karton, piros színű zsenília pom-pom, fehér-piros színű dísz zsinór, lyukasztó, mozgó szemek, no meg az ügyes kezeim...



Már alig várom, hogy az ollóm... nyisz-nyisz :)


La classe della maestra Valentina: CALENDARIO DELL'AVVENTO 2

Mikulásra várva

Már nagyon várom a Mikulást, a Papáékkal még levelet is írtunk neki, hogy mit hozzon nekem ajándékba :)
Gördeszkát kértem!!!
Tudom, tudom ezt még idén nem tudja elhozni nekem...


2011. november 19., szombat

Fehér mancs-szakállú Télapó


... kockáról kockára, ahogyan elkészítettük :)

Fehér szakállú télapó

Ennyi Mikulásról szóló történet és dalocska után, még jó, hogy készítettünk egy fehér szakállas Télapót :)


A piros nózi, most ép aktuális, mert az óvodában újra elkaptam valami bacit és folyik az orrom.

Koncserto

Köhögő

grinTuss szirup
Tegnap este orrfolyósan jöttem már haza az oviból és eléggé köhögtem is.
Anya reggel, a hurutos köhögésemre adott egy kanálnyit, ebből a szirupból, aminek nagyon fincsi az íze :)

2011. november 18., péntek

Mikulásos asztalka

Anya már nagyon várt engem otthon, mert a Papáéknál voltam egyedül szerda estétől.
Péntek este, amikor Apával megérkeztünk, egy meglepetéssel is készült nekem Anya.
Összegyűjtötte a tavalyról megmaradt kedvenc Mikulásos könyvecskéket és a Coca-colás kamiont is előbányászta.
A szobámba lépve, az asztalon, ezek vártak rám :)


Gazdag Erzsi: Megjött a Télapó

Hóbarátok: Hull a pelyhes

Falevél festve

Az oviban zöld színűre festettem, a falevelem...

2011. november 16., szerda

Az első diafilm előadás: VUK

Papa ma beszerezte, Anyuék gyerekkorából megmaradt diavetítőbe az égőt!
A masina nem kevésbé volt érdekes számomra, vizsgálgattam alulról-felülről, a színes kis dobozkákból a diafilm karikába tekeredett...
Egyre sötétebb lett a szobában, a falra vetített fehér kocka után, Papa befűzte a filmet és végre elkezdődött a vetítés!


Délután elálmosodva vártam, kockáról-kockára VUK történetét, Papa előadásában...

2011. november 15., kedd

3D sárkány

Mamától kaptam egy klassz 3D-s, összerakható papírsárkányt és egy lovagot (aki persze, én voltam ám).
Közösen összeraktuk a testrészeket...


A sárkányfajzatnak nagyon rémisztő feje volt ám, de nem tojtam be, mert éles kardommal megvívtam vele és a fejét lecsaptam :)
Beleéltem magam egy mesebeli világba, de a valóságban a sárkányom újra dirib-darabokra kezdett oszlani, ezért amíg épp volt gyorsan megörökítettük...

Ranschburg Jenő: Szülők kis könyve


Ranschburg Jenô Szülôk kis könyve
Anyukám a Nagyiéktól névnapjára, még ezt a gyermekneveléssel és pszichológiával foglalkozó kis könyvet kapta, aminek igaz már csak az 1/3 részéből meríthet és szűrhet le okosságokat velem kapcsolatban.
A könyv első 2/3-án, azaz az első 3 év időszakán már túlestem, nagy lettem mostanra...
Azért érdemes egészében elolvasni és felidézni a kisgyermekkorom mozzanatait, pillanatait is, a kis könyvecske segítségével :)
A könyvnek, ezen része a 3+ korosztályról ad fontos, lényegre törő leírásokat főként arról, hogyan is gondoljuk MI a világot!

2011. november 14., hétfő

Paróka

Nagyban majszoltam az autó mellett, a pékségben vett vaníliás croissant, amikor hangosan elkezdtem hahotázni...
Egy néni sétált arra, aki vissza mosolygott rám, de itt nem fejeződött be a mondanivalóm... gyorsan utána szóltam még :)
"Hé, neked olyan a hajad, mint egy Pom-Pom!" :) 
Persze én fogtam a hasam a nevetéstől, a szüleim meg azt se tudták hirtelen, hogyan reagáljanak erre, de aztán Ők is összemosolyogtak, mert vicces volt az egész :)

Tovább is van...

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...