2009. szeptember 5., szombat

Indiánnyár Vácrátóton

Gödöllőn át, majd Veresegyházon túl és Erdőkertes irányába, poros és rázós úton (ép útfelújítás zajlott több km-en át) keresztül vezetett Apa, Vácrátótra, az Arborétumba.
Összefutottunk Apa egyik régi osztálytársával és családjával, ők annyira szeretik ezt a helyet, hogy rendszeresen idejárnak a lányukkal és most a pocaklakóval is.
A bejárat előtt, már nénikék árusították a kedves kis dísztököcskéket, amik ugyanolyan őszi színekben pompáztak, mint a Botanikus kertben a fák lomjai.
Hatalmas, óriási nagy ez a kastélypark!
Most Magyarország legnagyobb botanikus kertjében figyelgetem az ősz szépségét :)


Közel 30 hektárnyi területen fák, lombok, bokrok, cserjék, növények, virágok ezrei...
Mikorra fogjuk mi ezt a hatalmas területet bejárni? Jó nagy sétába vágtunk, a kanyarós utakon!
Jártunk az üvegházban, megnéztük hogyan csobog a patak, gyönyörködtünk, hogy milyen színes lombú fák és földig lelógó ágú, fűzfák ölelik a tavat körbe.


Meseszép volt, minden egyes zegzuga, az arborétumnak:)
Az idő még délután is gyönyörű volt, kellemesen sütött a napocska nekünk, egészen hazáig. Az ég alja is a tájhoz öltözött, mert egészen vörös volt, ahogyan a nap aludni készült.
Holnap, fújni fog a szél :)

Nincsenek megjegyzések:

Tovább is van...

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...