Elalvás ceremónia

Anya este azt mondta, hogy nagyon fáradt már! Nincs energiája napi 2 × is, mellém feküdni egy matracra, mert valamikor 1-1½ órákat is elszötymörgök az elalvással. Igaz vannak kivételek, amikor minden simán alakul és pikk-pakk és elalszom...
Anyu azt mondta, hogy itt és most véget vetünk ennek a rossz elalvási módszernek!!!
Ahogy elhangzott ez a mondat, akkor vált világossá nekem! Nem szórakozik! Nem fekszik le többé, mellém a  matracra :o(
Hiába mondta nekem Anya, hogy 7 hetes korom óta egyedül alszom el az ágyikómban becsukott ajtónál. Én akkor is rémülten és hihetetlen frusztrációval teli érzésekkel visítottam, ahogy a torkomon kifért!!! AANYAAAAAAAAA!!!!!!!!!!
Sajnos rá kellett jönnöm, hogy Anya tényleg kitart az állítása mellett, akármilyen trükköt is vetek be. Kinyitottam az ajtót, de Anya jött és visszarakott az ágyba. Ezt kb.17-19 alkalommal is eljátszottuk. Aztán beláttam, hogy hiába állok ellen. Anya dönt és úgy lesz, ahogyan ő szeretné. Hogy mennyire utáltam, ilyenkor őt :/
= Anya érzései = Mintha kifacsarták volna a szívemet, amikor Doni sírt utánam és azt hajtogatta folyton nekem: "Anya, gyeje!", "Feküdj ide!". Nagyon erősnek kellett lennem, hogy ne engedjek neki. Arra gondoltam, hogy ez rövid idő alatt megoldódik és hosszú távon Ő boldogabb lesz és kiegyensúlyozottabb gyerek és többet is játszhatok vele. Mert ez az elalvás ceremónia, energia rablás volt, a javából.
Folyt. köv.