Persze én magammal cipeltem az új dömperemet, sőt a markolót is elhozattam...
Még az sem zavart, hogy a mostanában igen gyakran előforduló, tizenakárhanyadik taknyolásomból, két újabb sebet szereztem, egyet a könyökömre, egyet pedig a térdemre :)
Érdekes volt odafentről is, szerettem volna beülni a vezetőfülkébe is, de nem volt most ott a gép kezelője és Máté is lepiszkált a magasból, a botjával...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése