Kapitány, irány a Margit-szigetre!

Egy nagyon klassz élményekben gazdag délelőttöt töltöttünk el a Mamáékkal a Margit-szigeten :)
A rakparton, amíg vártuk, hogy megjöjjön a mi kis hajónk...
Nézegettük a folyón haladó emeletes hajókat, teherszállító uszályokat, s a part szélén úszkáló vadkacsákat. A Margit-hídon néztük a még kalapácsoló munkásokat és a magasba emelő darukat, ahogyan dolgoznak.
Aztán pont időben kikötött a hajó! Felbőgő, hangos motorral elindult, s ekkor kinézve láttam, ahogyan a Duna vize örvénylik. Az ablakon kikukucskálva a szélben integettem Anyuéknak :)

A szigetre érve, rögtön megrohamoztam a játszóteret, ahol kapitányosat játszottam, a nagyobb fiúkkal. Tekertem a kormányt és a távcsövön keresztül lestem, nem jön-e kalóz hajó.
Természetesen, ma sem maradhatott el a nagy zuhé, de túlvészeltük a vízesést, egy nagy fa lombja alatt.
A csokoládé fagylaltos, maszathegy arcomon nagyon jókat kuncogott egy kis totyogós ázsiai kisfiú, aki velünk szemben ült az anyukájával.
Nagy kanyargós séta után rátaláltunk a Vadaskertre.
Láttam őzikét, rétisast, pávát, kacsákat, gólyákat, -akiket meg is etettem - pacikat (őt megsimiztem).
Aztán újra elkezdett csepegni az eső és elindultunk a hajóállomásra. Lemaradtunk... hiába is sietett velem Anyukám, nyakában ülve vágtáztam. A következő kishajóra sokat kellett volna várnunk...

Megy a hajó a Dunán,
Lemaradt a kapitány.
Kiabál, trombitál,
De a hajó meg nem áll.

... így visszafelé átsétáltunk a Margit-hídon és megnézhettem a magasból is a Margit-szigetet búcsúzóul :)