Tus

Írta: Mediana Stan, fordította: Nemes Csilla, illusztrálta: Faluvégi Zsolt

Tus

Nicsak, négy cserebogár
Fenyveserdők fölött száll.
Csápjaik - kis legyezőcskék,
Ők meg - helikopterecskék.

Visznek sok tömött táskát,
Benne színesceruzát,
Röptüket most megszakítják,
S meglepik a tölgy zöld lombját.

Levélről, mely friss és ép,
Harmatcseppet isznak, nézd,
Aztán a tölgyágról szépen,
Makkot gyűjtenek, ők négyen. 

A cseremakk éppen jó,
Tusfestéknek tároló,
Száraz kupacskájában meg
Vízfestéket kevergetnek.

Karéjozott zöld levél
Nini rászáll, földet ér,
Hátitázskját is cipelve,
Szarvasbogár, szarva görbe.  

A hátizsák zöld foltos,
Arca, tora, potroha
Tintapacás minden máris
Eltörött a kalamáris!

- Én vagyok a nagy vadász 
Cserebogár, jól, vigyázz!
Még a tölgyet is kidöntöm
Ceruzát adj, rontombontom!

Kinyitották a táskát,
S adtak neki ceruzát,
Sötétzöldet, méz-sárgát is,
Izzó parázs-vöröset is! 

Szarvasbogár köszönte,
Szarvával meghegyezte.
Fából készült tolltartóba
Mindet  belehelyezte.

Pont két makkocskányi szép,
Égőpiros tusfesték,
A négy cserebogár máris
Töltötte a kalamárist.

- Én vagyok a nagy vadász 
Cserebogár, jól, vigyázz!
Nem tudom, hogy hét meg három,
Mennyit ad ki, rontombontom!

-Nem tudunk összeadni!
-Csak pálcákat számolni!
-Füzetünkbe s pulpitusra
Rajzolgatunk összevissza.

-Mókus fenn az ágasfán,
Ugrabugrál föl s alá,
Míg a sok mogyoró begyűlt,
Arra számolni megtanult. 

- Ott az odú, gyerünk, fel!
Mókus farka kérdőjel,
Mert a koma, tétovázik,
Meg-megtorpan, gondolkozik.

Mégis együtt számláltak,
Mígnem eredményt kaptak:
Sorban fűszálra felfűztek,
Bükmakkot, kereken tízet.

Egyik cserebogár, ni,
Belebotlott-e, vagy mi?
De a szarvasbogaracska

belepottyant a zöld tusba. 

Tükörben foszforeszkál,
Egy csillogó zöld bogár.
Nézi magát hosszasan,
- Én volnék ez, jómagam?

Feje, tora, potroha,
Rágója és agancsa,
Szarva, szemei és csápja,
A zöld tusban mind átázva!

Fakéregből préselve,
Még tanin is van benne,
Ír, ha kell, köhögést gyógyít,
A lámpában is világít.

Lehet festeni vele,
Lovasokat, szép zöldre,
Szappanfőző üstbe való,
Szörnyeteget meggyilkoló.

A cserebogarak lám,
Egy örvénynek áramán,
Lombhullató erdőn által
Visszamentek, hazaszálltak.

Szarvasbogaracskánk hát,
Tölt magának egy teát,
Makkocskába pedig tintát
Az íróállványra papírt,
S íme, mit írt:

Kedves Burkus,
Ha egy-egy cserebogarat megfognál,
Füröszd jól meg, ott a tus!

Szervusz,
Barátod,
Lucanus Cervus

Post-scriptum

Számold ki magadtól
Hány mérföldre vagyunk a Naptól?