Mivel még ma sem mentem oviba, pedig már semmi bajom nincs! (a vasárnap esti hőemelkedés miatt, maradtam itthon) és a Mátéék is ráértek, megismételtük a szombati focipályára való látogatásunkat.
Beöltöztem mint a nagy motorosok! Van már motoros kesztyűm (síkesztyű) és motoros csizmám (fekete színű, bélelt gumi csizma). Mindezek ellenére, az utolsó pillanatban meggondoltam magam és rollerral indultam el.
Mátéék már elénk is jöttek, mert egy kicsit késésben voltunk.
Ma már, kölcsön kaptam tőle a motorját :)
Játszottunk múzeumosat a színpad mögött, körbe-körbe karikába gurultunk a porondon.
Ez nagyon jó dolog, amikor gurulunk a színpad deszkáin és zakatol alattunk hangosan :)
A focipálya melletti diófáról leráztuk a maradék termést és egy röpke ideig megálltunk dióbelet csemegézni.
A napocska nagyon ragyogott ma, jó melegre felmelegített minket, el is fáradtunk rendesen a sok szaladgálástól. Hazafelé a Máté, már nagyon fáradt volt és nyűgös. Állandóan begurult elém a motorral és meg begurultam erre. Mint két kis kakas, egymásnak feszültünk. Aztán eltörött a mécses, vagyis elborult a földre.
Nem is tudtam mit tegyek, mert segítettem volna neki, de Anyukája meg megkért, hogy ne, meg aztán féltettem is, amikor azt mondta a Máténak, hogy álljon végre fel, mert jöhet autó is és akkor bumm elüti.
Kavarogtak bennem az érzések, mert átéltem a dacot én is, nem egyszer, de volt pillanat, amikor viccesnek is találtam az egészet...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése