Nagy nehezen, de csak elindultunk otthonról, Bagnál megálltunk még tankolni.
Természetesen már ebben is én segítek Apának :)
Idén pont Domonyvölgyben tartották meg a Kamarai napot, a csodálatosan szép Lázár Lovasparkban :)
Volt már szerencsém itt a parkban sétálni és játszani is.
Olyan otthonosan éreztem magam...
A terep és a környezet teljesen magába szívott, mint ahányszor a telken vagyok a Papáéknál :) Persze simán elveszhettem volna, mint tű a szénakazalban, a 9 hektáros a területen, ami szemet gyönyörködtetően szép volt, de itt a gémeskút melletti itatónál, a nap sütött a szemembe :)
Hújjé, volt ám sok látnivaló: lovak, pacik, háziállatok (Falusi udvar), színpad, zene-bona, játszótér, ugri-bugri, móka-kacagás...
Nem késtünk le semmiről, mert a lovasbemutató, 11 óra után kezdődött csak el.
Egy betyáros ruhába öltözött kalapos bácsi, fekete pacikkal vágtázott körbe-körbe a pályán és az ostorával csattintgatott jó nagyokat.
Sokat kellett sétálni, néha futkároztam, de Apuék nyakában mindig megpihenhettem :)
A játszótéren a kötélpályánál kétszer volt kedvem kivárni a soromat, persze addig csúszdázgattam :)
Nagy volt a kavalkád, s a nézni való is, sokan voltak gyerekek és felnőttek is...
Elfáradva estünk be a legújabb csárdába. A Tornyos csárdában foglaltunk helyet az ebédhez, ahol svéd asztal volt megterítve. Sok féle étel közül lehetett választani, én a leveseket most kihagytam és a kedvencemet ettem, Milánói makarónit és annyit ettem, belőle, mint még soha :) Egyedül ettem, ügyesen, hogy rám sem kellett szólni!
Ettem-ittam, utána Almás réteseztem :)
Ebéd után felültünk még lovas kocsikázni is :) Izgatottan vártam, ahogy a pacik elkezdték végre húzni a kocsit, egy két helyen vágtázva mentünk a völgyben, de a homokosabb részeknél lelassította a bácsi a lovak tempóját és úgy zötykölődtünk a természet csendjében...
Anyuék egy picikét, csak azt bánták, hogy nem ment ki egészen a völgyből, az útra a lovaskocsi, a Mamáék elé.
A kiszemelt és megnézett Quad pályán, ért egy nagyobb csalódás!
Sajnos nem ülhettem fel rá, mert még kicsi vagyok hozzá :(, de hamar visszakaptam jó kedvemet, mert Apu megígérte, hogy a Papáékig vezethetem az ölében az autót :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése