kettes lépés hogy a fazékba beletegyem a karaláBBBÉÉÉt....
Elvesztettem az egyensúlyomat és már borultam is székkel együtt!
ANYA!!!!!
A jobb lábam nagyujjából ömlött a vér :( Anya felkapott, átölelt, magához szorított és futott velem együtt Apához. Fogalmunk nincs mitől repedhetett fel a körmöm feletti bőr, de az biztos, hogy rettentően fájt!!!
Anya azonnal hozta a sebészeti kötöző dobozt. Valamennyire, azért Anyának muszáj volt leöblíteni a csap alatt a lábamat, mert előtte pont mezítláb rohangáltam a kertben. Aztán egy jó adag Betadin oldat locsolás a vérző helyre, mert még mindig nem lehetett látni pontosan, mi a probléma. Iszonyatosan sírtam és nem akartam, hogy Anya bekösse az ujjamat. Aztán csak sikerült neki, hosszan ölelt magához, próbált vigasztalni és elvenni a figyelmemet a fájdalomról. Gyorsan bekapcsolta, a mostani kedvenc mesémet, a Madagaszkár pingvinjeit és rohant is még egy adag Panadol szirupért. Elég lassan hagyott alább a lüktető fájdalom :(
Szerencsére a délutáni szunyókálás alatt, már elmúlt az az iszonyatos nagy fájdalom.
A tegnap esti fürdésnél pedig kimaradt a köröm sikálás!
Szandiban ugráltam délután, igaz egyszer belerúgtam valamibe és akkor megint kiáltottam egy hatalmasat Anyáért.
Ma az őszre megvásárolt cipőmben jöttem el otthonról, ami még kissé nagy rám, de legalább nem irritálja a bibis lábujjamat!
Délelőtti felvétel a bibis ujjamról...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése