A kedvenc kalapácsom volt, a zúzó eszköz, amit még tavaly készített a Papám!
Klassz volt ripityára törni a krétákat, mert eddig csak rám szóltak, amikor a kezemben kalapáccsal a betont törtem fel!
Na, festeni azt már nem nagyon tudtam vele, mert Anya sok vizzel keverte el és elpárolgott a vizzel együtt a festményem a falon és a földön is :(
Kis idő múlva, láthatatlanná váltak mind!!!
Nem sokáig szomorkodtam, mert Apa ép barkácsolt és a levágott asztallapból megkaptam a hulladékot. Ami nekem nagy kincs ám, és gyakorolhatok végre! A csiszolás az kárpótolt a láthatatlan festékért :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése