Amíg a bolognai-ra vártunk, addig a szökőkútnál nézelődtem...
Ízlett az ebéd, és azt mondtam Anyunak, hogy ilyet együnk itt mindig :)
Előbb értünk ki a strandra, mint 4 óra, de nem olyan nagyon sütött most a nap, így nem maradtunk az árnyékban, hanem egyből beleugrottunk a mély vízbe :)
A vízben a függőleges állást gyakoroltam, mert az új kar úszom, valahogy másképp tartott fenn a víz tetején. Egyensúlyoztam ügyesen és közben a lábfejeimet figyelgettem a víz alatt.
Erzsi néni ma újra készített rólunk fotókat, addigra a Máték is megjöttek.
Nagyon megtetszett a markolója és a kis dömperkéje. Ez persze, most nem igen tetszett a Máténak...
Apa is megjött, de én addigra, úgy belemerültem a járgányok tologatásába, hogy szinte csak könyörgés árán voltam hajlandó visszamenni a vízbe.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése