Az őszi mulatságról igaz lemaradva, a megszerzett betegségek miatt, de sorban elteltek az ünnepek, programok, s velük az évszakok is...
Az első ovis Kis-karácsony, Farsangi bál, Valentin nap
Igaz "Face to face" sokszor nem mondom el otthon, mi van az ajtók mögött az oviban, de párszor azért elejtegetek mondatokat, amiből szüleim következtethetnek :)
Vannak nevek-jelek, amiket sűrűn emlegetek...
Pöttyös labda, Virág Ők azok, akikkel szívesen játszom és haverkodom
Aztán ott van a Levente (szilva), akire rengeteg alkalommal vagyok pipa, mert nem labdázhatok vele az udvaron és elküld... Volt, hogy olyan durván ellökött, hogy a második lökéstől, az asztal alatt találtam magamat, az udvaron! Ő vele szeretnék autózni, de hamar leráz...
Nagy Dani (fa) sem volt velem kedves sokszor, Ő is elküldött párszor, hogy álljak odébb és a karomat is jól megszorította...
Na, Ő az a két zsivány akit jobb, ha kerülök...
Volt idő, elég sokáig (talán 3 hónapig is) azzal viccelődtem, hogy mindenkire rámondtam egy tárgyat és ...fejűnek neveztem (buborékfej, asztalfej, lámpafej stb.) és ezen jókat ha-ho-táztam :)
Egyik reggel a Nagy Danival le sem vettük egymásról a szemünket, öltözés közben. Ő elkezdett hahotázni, mire én odavágtam (fa)fejű. Ezt csak a felnőttek tudják, én még nem, de nagyon jól jött ki :D
A felkeléssel és azzal, hogy oviba kell járnom, nap, mint nap nem zavar, sima ügy, sőt szeretek oda járni.
Néha összezavart, hogy reggelente még szerettem volna felmenni a Papáékhoz, eleinte volt is hiszti, de mivel ezt a kavart rendbe kellett hozni, így Anyuék felvittek hozzájuk. Aztán szépen idővel megértettem, miért nincs idő még náluk ovi előtt játszani.
Aztán ott vannak az Óvónénik, akikkel annyi, de annyi mindent csinálunk bent az oviban!
Anyunak újra elő kellett vennie a CD-ket, amit sokszor hallgattunk pici korom óta, aztán még be sem töltöttem a 2-öt, már tiltakoztam is, az e fajta muzsikák hallgatásától :)
Az óvodában újra megkedveltem, az ilyen "gyerekes" zenéket!
A meséket is egyre figyelmesebben hallgatom. Most már én viszem a könyveket Apa és Anya helyett, hogy ebből és ebből szeretném, ha olvasnának.
Mindig más a kedvencem, pár napig megunhatatlanul hallgatok többször is egy-egy könyvet, aztán fordul a kocka és más érdekes könyveket veszek le a polcról.
No, meg aztán ott van, vagyis itt van a dackorszak, + az oviban a gyerekektől felvett tulajdonságok is.
Volt olyan, hogy egy külső játszótérre mentünk ki, ahol én már korábban ugrálhattam a szüleimmel a mászókáról, de ezt az óvónénik nem engedték. Mire én bepipultam ezért, nem értettem miért is NEM. Andi néni meg pont jött, hogy megigazítsa rajtam a felcsúszó melegítőnadrágom szárát, ekkor én nem láttam a dühtől és feléje csaptam a kezemmel. Rontom-bontom, de azonnal...
Anyuék szerint irigy lettem, ami egyáltalán nem volt rám jellemző, sokszor nem adom még egy pillanatra sem oda a játékaimat, nehogy egyetlen egy pillanatig is szem elöl veszítsem azokat.
A családban még az ételt sem vagyok hajlandó, megosztani sokszor a többiekkel. Apuék szerint remélhetőleg kinövöm ezt, és újra a "jószívű Doni" leszek :)
Hisztisebb is lettem és akaratos. Anyu (sokszor próbál) választások elé állít ilyenkor, így átadja a döntés jogát. Jééé, máris nem megy a huza-vona köztünk. Tanulnia kell még Anyának, de neki megy a legjobban :)
Sokban segített, ez az Anyu szerint "szuperegycsoda" könyv!
Sokszor voltam beteg, igaz volt, amikor nem kellett volna... Anya mindig kigyógyít 1-2 hét alatt, sajnos nincs idő 100 %-ra felturbózni magam. Na, ekkor szokott jönni egy újabb beteg gyerek, aki nem otthon folyatja az orrát, mint ahogyan én azt tettem, hanem prüszköl minket az oviban...
Muszáj átesni, Anyuék szerint, ezeken a nyavalyákon, de szerencsére még nem voltam lázas, meg influenzás sem. De ez akkor is szörnyű, ilyenkor még játszani is elég macerás, amikor az orrszívó non-stop az orromban van :/
Talán, ha jobban odafigyelnének a gyerekeikre a felnőttek (Egy felelős kisfilm sorozat: 1. Törődj magaddal)
Összefoglalva, azért jó ez az óvodásdi :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése