Apuval és Anyuval reggel 7-re mentünk le az oviba, hát elsőnek értünk oda...
Marika néni és Szilvi néniék már vártak, megmutatták újra a mosdót és az összes olyan dolgot, a hol a Dominó jelem már fel volt ragasztva. Kaptam egy fonalból készített, Dominó emblémás és a nevemmel ellátott virág medált, de nem akartam a nyakamban hagyni, ezért én levettem és azt mondta a Marika néninek, hogy ne izguljon, mert én majd megmondom a nevemet, ha kérdezik.
Az összes autót lepakoltam a mozdonyokkal és a munkagépekkel együtt, megvizsgáltam hogyan működnek. Apu és Anyu beült a kis kanapéra és közben beszélgettek az óvónénivel.
Lassan érkeztek sorban a gyerekek szüleikkel, én még az egyik apukának oda is kínáltam két csészét, hogy "Készítettem nektek limonádét!"
Marika néni és Szilvi néniék már vártak, megmutatták újra a mosdót és az összes olyan dolgot, a hol a Dominó jelem már fel volt ragasztva. Kaptam egy fonalból készített, Dominó emblémás és a nevemmel ellátott virág medált, de nem akartam a nyakamban hagyni, ezért én levettem és azt mondta a Marika néninek, hogy ne izguljon, mert én majd megmondom a nevemet, ha kérdezik.
Az összes autót lepakoltam a mozdonyokkal és a munkagépekkel együtt, megvizsgáltam hogyan működnek. Apu és Anyu beült a kis kanapéra és közben beszélgettek az óvónénivel.
Lassan érkeztek sorban a gyerekek szüleikkel, én még az egyik apukának oda is kínáltam két csészét, hogy "Készítettem nektek limonádét!"
Nagyon belemerültem a játékba, Anyu és Apu látta, hogy nem is keresem őket egyszer sem, még a tekintetemmel sem, így Anyu jónak tartotta az időt ahhoz, hogy elköszönjenek tőlem.
Két nagy puszi mindkettőjüktől és "NAGY ölelés", megigérték nekem, hogy ebéd után jönnek értem ½ 1-re
... ½ 8-kor már egyedül voltam + a sok gyerekkel, szüleim nélkül, de biztonságban az óvónénik felügyeletével...
Két nagy puszi mindkettőjüktől és "NAGY ölelés", megigérték nekem, hogy ebéd után jönnek értem ½ 1-re
... ½ 8-kor már egyedül voltam + a sok gyerekkel, szüleim nélkül, de biztonságban az óvónénik felügyeletével...
folyt. köv.
Az első hónapok az óvodában
Az óvoda mindenkinek jó?
Anyu 1-kor jött értem, ő azt hitte még az ebédnél tartunk, de előbb kezdtünk ebédelni és már be is fejeztük.
Így, amikor odaért Anyu, már csak négyen voltunk a teremben. Megláttuk egymást és én örömmel ugrottam Anyukám nyakába :)
Igaz kicsit bekönnyezett a szemem, mert biztos eszembe jutott az az érzés, amikor elpityeregtem magam -az udvarról befelé menet az ebédhez készülődve velem együtt többen feleszméltek, hogy nincs itt az ANYU! :( - átfutott újra, ez a gondolat az emlékeimben, egy röpke pillanat alatt , de Anyu ölelése és hogy a Mama is ott kukucskált az ajtóban, minden hiányt elfelejthetett!
Jó volt minden az óvodában! Szinte egyfolytában kérdezgettek Anyuék: Jól éreztem maga? Mivel játszottam?, Kivel haverkodtam össze? Mi volt az ebéd? stb.
Boldogan még megkérdeztem, hogy "Hol van a Papa?", még a lépcsőházba érve, hogy "Hol van most Apa?", de a nagy izgatottságomban, alig vártam már, hogy felérjünk a lifttel és elkezdjek a Papával játszani...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése