Donászy Magda: Hogy is volt
Édesanya kézen fogott
S így kísért az óvodába.
Ámulattal léptem be
A játékok birodalmába.
- De jó lesz a gyerekekkel
Csupa móka, kacagás!
Büszkén nézett rám a mama:
- A gyermekem óvodás!
- Bizony jó lesz – mondogattam
Hőscincérként bátran.
Ám amikor megérkeztünk,
Csak szepegve álltam.
Aztán csak azt vettem észre,
Óvodáskor három éve,
Az első nap félénksége –
Emlék lett belőle.
Oviba már magam megyek
Vigasztalom a kicsiket.
- Ne szipogjál kis koma,
Remek hely az óvoda!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése